Azon gondolkoztam mi kell a nőnek?

Rengeteg mindent írnak ebben a témában, hát most álljon itt az én véleményem:

A nőnek egyszer kell az, hogy legyen valaki,aki végig hallgassa. Nem olyan tessék-lássék módon, ahogy sokan teszik, hanem úgy igazán. Akkor majd a ő sem fog annyit beszélni, legalábbis nem fog olyan soknak tűnni, mert közben az a bizonyos férfi válaszolni fog. Ezt hívják általában beszélgetésnek, és ez az amire a nő vágyik. Egy partner kell neki, akinek szintén partnere lehet.
Kell, hogy néha igazi nő lehessen mellette, és ezt elviselje. Néha igenis hisztizni kell, sírni, duzzogni, megbánni az egészet, megvigasztalódni, és újra mosolyogni. És kell, hogy valaki ilyenkor próbálkozzon, hogy éreztesse, bármit is teszel, ő akkor is szeretni fog. Tudom, ilyenkor idegesítő, hogy nem szólalunk meg, nem kell gondolatolvasónak lenni, csak türelmesnek, aztán egyszer, úgy is megszólalunk majd.
És kell, hogy néha megmutathassa, hogy milyen belevaló nő ő. Azaz nem azért utasítjuk vissza a fiúkat, mert annyira erősek vagyunk, csak van, hogy nincsenek ott, így ha mindig elfogadnánk a segítséget, akkor elpuhulnánk.
De kell az is, hogy a nő gyenge legyen néha, és segítséget kapjon, hogy gyengéd lehessen valakihez, és ezt viszont is megkapja. hogy érezhesse, hogy ő is szexi, nemcsak a vékony, lapos mellű, csöcs kidobós picsák, hisz nem ettől lesz szexi a nő. A nő a kisugárzásától lesz szexi, hogy el hiszi, ő is gyönyörű. Mert mindenki az, csak valakit megtanítottak ennek a hangsúlyozására, valakit pedig nem!!!! Ezt fontos leszögezni.

És persze kell a nőnek valaki, aki nemcsak a lelkét, hanem a testét is kényezteti, kielégíti,minden vágyát teljesíti. Hisz azért kaptuk a vágyainkat, hogy kulturált környezetben megpróbáljuk teljesíteni őket.

Üzenem mindenkinek (legfőképpen magamnak), hogy váltsuk valóra az álmainkat, ne hagyjuk magunkat, hisz kezdeményezhet egy nő is (különben honnét tudná a férfi, hogy tetszik nekünk). Egyedül, függetlenül is gyönyörű nők vagyunk, és férfi mellett is maradjunk függetlenek, gyönyörűek, de mellette odaadóak, és szeretőek.

Végezetül annyit, hogy ez egy mantra, amit leginkább magamnak írtam, ha depis lennék erre gondoljak, meg arra, hogy néha jó egyedül, de mégis párpsan szép az élet!