| Sziasztok!
Mióta itthon vagyok (Zalaegerszegen) újabb álmaim vannak:
- van,hogy futok egész éjszaka. Persze csak álmomban, de azért így is fárasztó! Azt nem tudom,hogy ki elől, vagy mi elől, és azt sem, hogy van-e célja az egésznek,
de futok. A szelet érzem még ébredés után is.
- van, hogy fiúk csókolnak meg álmo mban. A durva az, hogy ekkor szoktam felébredni, na meg az,hogy nem a párom. Régi ismerősök kacérkodnak velem, és végül megcsókolnak, pedig soha igazándiból nem is kedveltek. Vagy mostani ismerőseim, akiket évente egyszer ha látok. Nem tudom, ilyenkor mit akar közö  lni velem az agyam. Egyszerűbben is fogalmazhatna.
- Mára virradólag meg egy családdal voltam. Először azt hittük atombomba robbant a közelben, mert a fények olyanok voltak. Nem tudom, honnan tudtam álmomban milyenek a fények, de tudtam. Aztán megláttuk az embereket. Piros egyenruhában voltak, és roppant gonosznak tűntek. Úgy vol t, hogy eltudunk menekülni, ám mi vel azt a járatot soha nem használták, nem tudtunk. Lefutottunk az emeletről egy másik lépcsőn, nem a főlépcsőn, és elkezdtünk ásni az udvaron a meneküléshez. Ám bekerítettek minket. Hiába küzdöttünk elkaptak. Illetve a többieket, nekem eszembe jutott,hogy hol lehet a járat, erre felébredtem. Soha nem láttam ilyen filmet, amiben ilyesmi volt. -Visszaaludtam, erre ugyanott volt, ám már kórházként funkcionált. Most is a melléklépcsőn közlekedtem, mert anyám lent várt, ám engem hívott valami. Egy nővel találkoztam, aki elkezdett hozzám beszélni. Nem magyarul beszélt mégis értettem. Azt mondta, az ő lánya vagyok, elraboltak engem, és most visszaakar vinni. Hogy hova azt nem tudom, mert le akartam szaladni anyuhoz megkérdezni mi igaz ebből, ám erre anya hangja felébresztett...igazándiból.Komoly álom volt, még mindig bennem él.
Szóval elvannak az álmaim!Meg én is éjszakánként!
|
